Találós kérdés-állatok

A bajusza égnek áll,
a borbélyhoz mégse jár.
A konyhában üldögél,
egeret fog, azzal él.
(macska)

Görbeszarvú nagy állat,
reggel, este tejet ad.
(tehén)

Varrni még senki se látta,
Mégis csupa tű a háta.
(sündisznó)

Tüske elől,
Tüske hátul,
Kiáll minden
Oldalából.
(sündisznó)

Zöld színű és fürge vagyok.
Hogyha farkam elvesztem,
nemsokára
lesz egy újabb, mivel újra
növesztem.
(gyík)

Fűben csúszik,
Fűben mászik,
Vízben siklik,
El nem ázik.
(kígyó)

Vízben élek, brekegek,
Ismertek-e gyerekek?
Szúnyoglábon élek,
A gólyától félek.
(béka)

Behúzódik a sarokba
a hálóját szövi, fonja.
(pók)

Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
(tücsök)

Fürge állat, hogy is hívják,
Ugrál ágról, ágra,
Mogyorót gyűjt nagy serényen
a fa odújában.
(mókus)

Kicsi fehér házikó,
benne sárga kiscsikó.
Széttörött a házikó,
kiugrott a kiscsikó.
(csibe)

Lábon járó párna,
a gúnár a párja.
(liba)

Föld alatt sötétben ásom
éjjel-nappal a lakásom.
(vakond)

Fúrója nincs és
folyton fúr,
A föld alatt ő az úr.
(ürge)

Nincsen hangom,
nem beszélek,
tiszta vízben
vígan élek.
(hal)

Él egy állat erdőn, réten,
bezárja a házát télen.
Kimegy, hogyha itt a tavasz,
mégis, félig otthon marad.
(csiga)

Rózsaszínű pici kígyó,
Lábak nélkül mozdul,
Füvek alatt, föld alatt
Alagutat fúr.
(giliszta)

Hét a pettyem,
bogár vagyok.
Ugye szeretsz engem?
Ha énekelsz,
meglebbentem
pipacspiros ingem.
(katica)

A füledbe zizegek,
meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)

Szépnek tart felnőtt és
gyerek,
pedig csúf hernyóból
kelek.
(lepke)

Tarka, de nem virág,
szárnya van, nem madár,
álló napon a rét fölött száll.
(lepke)

Icipici repülő,
Vizek fölött, bokrok között
Szita szárnyakon röpködő.
(szitakötő)

Nem csicsergő - zúgó
madár,
mindenféle szemétre száll,
hat fekete póklábával,
királynak is fejére száll.
(légy)

Rügyet, falevelet rágok,
négyévenként kárt
csinálok.
(cserebogár)

Icipici lámpa
világít az éjben,
Úgy repül, mint a levél
a szélben.
(szentjánosbogár)

Nedves orrával szimatol,
A gazdája után lohol.
Ő a hűség mintaképe,
Házunk, családunk őrzője.
(kutya)

Mindig mosdik,
de sosem törölközik.
(macska)

Istálló a lakása,
Asztala a jászola,
A sörényét meg-megrázza,
Rányerít a friss szénára.
(ló)

Kedvelem a zsenge füvet,
lágy akár a selyem.
Mek-mek, én csak annyit
mondok:
kóstold meg a tejem.
(kecske)

Csengő cseng a nyakában,
Kint legel a határban.
Türelme nagy, orra pisze,
Puha gyapjú göndör szőre.
(bárány)

Turcsi orrú a mamám,
kunkori a farkincám.
(malac)

Fülem hosszú, bundám
selymes,
a farkincám pöttöm.
Húsvétkor a gyereksereg
nagyon várja a jöttöm.
(nyúl)

Mozgással kísért versikék

Napsugaras nyárban
Nyújtózik a nyárfa.
(nyújtózkodás)
Kati, Feri, Böske,
Guggoljatok, csüccs le!
(guggolás)
Fújja a szél a fákat,
(törzshajlítás jobbra, balra)
Letöri az ágat reccs!
(guggolás)

Kicsi vagyok én,
(guggolás)
Majd megnövök én,
(nyújtózkodás)
Mint a tüdő a fazékból
Kidagadok én.
(karkörzés a test előtt)

Harangoznak délbe', libapecsenyére,
Nincs itthon a gazda, megeszi a macska.
(összekulcsolt kézzel törzshajlítás előre-hátra)

Kaszálj Pista, kalapálj,
Holnap délig meg ne állj!
(vízszintes kaszálás)

Hajlik az ág, fúj a szél,
Nyírfa lombja összeér.
Újra vissza, újra szét,
Rajta, rajta most elég.
(törzshajlítás nyújtott karral előre)

Kipp-kopp kalapács,
Kicsi kovács, mit csinálsz?
Sárga lovat patkolok,
Aranyszeggel szegelek,
(kalapáló mozdulat utánzása törzsdöntéssel)
Uccu pajtás, kapj fel rája,
Úgy is te vagy a gazdája.
(lovagló mozdulat utánzása)

Repülnek a madarak,
(a karok oldalsó középtartásban)
Csattog a szárnyuk.
(tapsolás a fej fölött)

Mérleg vagyok billegek,
(karok oldalsó középtartásban)
Kezeimben súlyt viszek.
(billegés jobbra-balra)

Lassan forog a kerék,
Mert a vize nem elég.
Gyorsan forog a kerék,
Mert a vize már elég.
(karkörzés a test előtt lassan, majd gyorsan)

Húzzuk a szekeret,
(húzás utánzása) Forgatjuk a kereket.
(karkörzés)
Vezetjük az autót,
(csuklómozdulat)
Becsapjuk az ajtót.
(laza tenyérmozgatás)
Hétfőre, keddre,
Lépj az emeletre,
Egy, kettő, három,
Ezt a lépcsőt járom,
(helyben járás, magas térdemeléssel)
Egy, kettő, három,
(ujjak nyitogatása) Apukámat várom
(taps)

Lassan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség,
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.
(lassú és gyors járás)

Nyuszi fülét hegyezi,
(nyuszifül utánzása a fej két oldalán)
A bajuszát pödöri
(pödrés utánzása)
Sárgarépát ropogtat, ropp, ropp, ropp,
(összezárt ököllel répaevés utánzása)
Nagyot ugrik, hopp, hopp, hopp.
(ugrálás)

Most jöttünk az erdőből,
A zöld erdő-mezőből,
Addig szökdécseltünk,
Míg idáig értünk.
(ugrálás)
Hopp mókuska, mókuska,
Vékony karcsú Mariska A verebek tánca,
Szoknyátoknak ránca.
(ugrálás)

Hosszú lábú gólya bácsi,
(helyen járás, magas térdemeléssel)
Mit akar ma vacsorázni?
(karok széttárása)
Békacombot brekeke,
Ugye bizony jól esne?
(a karok előre nyújtása)

Mackó, mackó ugorjál,
(páros lábon szökdelés)
Mackó, mackó forogjál,
(forgás)
Tapsolj egyet, ugorj ki!
(tapsolás, ugrás)

Így törik a diót kopp-kopp
(sarokkoppantás) Így meg a mogyorót ropp-ropp